A túrázók mai napja a pihenésé. Ma Nouakchottban bevárják a lemaradozókat, kicsit kipihenik magukat és összegyűjtik az erejüket az utolsó nagy küzdelemre a szavannán keresztül. Emiatt a csapatok egy része kempingben, míg a többiek különböző szállodákban pihennek.

A verseny épp most a legkeményebb. A Szaharai szakasz egy korábbi Dakaros útvonal része, a szervezők 12-16 órás menetidőt írtak. Több csapat pl. a Universiteam neki se vágott, hogy megkíméljék a kocsikat. Az eligazításon közölték, hogy néhány versenyző megrongálta a geo-pontokat, ami miatt a később érkezők számára lehetetlen lett pár feladat elvégzése. Sajnos a tettes nem került elő, de meg is lincselték volna azok, akik emiatt nem vagy csak sokkal lassabban tudtak távokat teljesíteni.

Kuzin1 Nouakchottból, 2009.01.26.

"Minden okes. Nouakchottban ulok egy netcafeban kicsit nehez potyognom, mert a billentyuzet kiosztasa tragikus A tengerparton satrazunk ket napot egy campingben, a hivatalos utvonal elott jarunk egy nappal, mert tegnap nem mertunk lehajtani a tengerpartra, ahol a hivatalos tabor lett volna a nap ezerrel sut, nagy a kaosz az utcan. a kuzin2 is jol van, Szergej is. Uzemanyagtartalekunk meg kb 100 literes, holnaputan reggel megyunk tovabb deli iranyba az aszfaltozott utak igen jok, a kozbiztonsag nagyon jo."

A Bud Spencer team kicsit leamortizálódott, a kipufogó lemorzsolódott, a tolóajtajuk beragadt. Ez nem okoz számukra akkora problémát, mint a kúltúrsokk ami akkor érte őket, amikor a svéd bikiniválogatottat felváltotta a mauritán válogatott csadorban. Igyekeznek kiheverni a csapást.

gojo

A szervezoktol kapott hirek szerint a holnapi Atar-Tidijkda szakasz a rendelkezesre allo informaciok szerint ugy lesz megtartva ahogy az itinerben elozetesen megadtak.

Helyi ido szerint este 9 orakor kaptam a hirt a Sportime csapatatol, hogy mindket hataron at tudtak jonni, a kamionnal egyutt, ami azert erdekes, mert a hatar mind Marokkoban, mind Mauritaniaban delutan 5 korul bezar masnap reggelig.

Evii21, Jan 26, 2009 11:02pm

Az 55-ös Tik-Tak Team, a 71-es Bama Corporation, és a 82-es Dream Team jól van, kemény homokos részen mentek egész nap, nem is állt másból a nap, csak ásásból. Nem mentek be az esti célba, találtak egy 4 csillagos szállodát, úgyhogy most végre pihennek egyet. A holnapi versenynapot kihagyják, de az esti célba bemennek, és holnapután folytatják a versenyt.

Assi, Jan 27, 2009 12:12am

HUMMER Racing Team (Míla ma bepótolta az eddigi lemaradást, én meg fordíthatok)

Túléltük a következő négy napot!

Prágától már majdnem 8000km-t tettünk meg és csapatunk hat autója az első húszban van. A hetedik is ott lenne, ha rögtön az első napon el nem vesztette volna a feladatlapot és azóta is próbálja ledolgozni a 60 pontos hátrányát.
Napjaink annyira telítettek, hogy élményeink egyetlen hosszú napba folynak össze. Megoldani minden feladatot és az időlimitet is betartani gyakorlatilag lehetetlen. A nemrégi esőzések és áradások eredményeként sok feladat megfejtése olvashatatlan vagy sérült, így keresésükkel feleslegesen sok időt vesztegetünk.

Megpróbálom ott folytatni, ahol a múltkor abbahagytam. Hol is?...Ja, Foum Zgid! Fáradtságom számlájára írható, hogy elfelejtettem leírni az aznapi élményeinket. Homokdűnék, homokvihar, jól elrejtett geocaching feladatok, vagyis elrejtett ládikók, ahova a napi feladatok megoldásával jutottunk.  Most egy elveszett városban volt a homokdűnék lábánál. Éppen, amikor megtaláltuk, annyira felerősödött a homokvihar, hogy a további 30km-t egymástól max 50 méterre lemaradva tettük meg, hogy el ne vesszük egymást. A kemény terep csak nem akart javulni, így egymás után előztük meg a versenyzőket. Mindenki aki a visszapillantóban meglátta a hét H2 lavináját, inkább félrehúzódott az útból. Kicsit túloztam, de tényleg a fair-play-nek megfelelően senki sem tartott fel feleslegesen minket. Az egyik pont fele közeledve egy völgyben egy tengelyig elmerült Toyota Hiluxot húztunk ki a sárból. A sár felszíne száraznak tűnik, de ez csak egy vékony törékeny réteg, ami alatt fél méter mély sűrű sár leselkedik. Öt perc csörlözés után folytattuk utunkat. Így igyekszünk segíteni, ha kell. Fizetségünk ezért mosoly és baráti vállveregetés, amiért igaz semmit nem vehetsz, de örülsz hogy segíthettél és pont ez a szellem, ami ennek a versenynek a lényege.

Foum Zgid – Assa

Ez a nap az előzőhöz viszonyítva nem volt nehéz. A Tata melletti Aguelliz falucska meglátogatásával színesítettük meg. A helyi iskolának hoztunk ajándékokat. Füzetek, tollak, ceruzák, ruhák és egyéb holmik találtak itt új gazdára. Egy hegyi patakocska folyása mentén jutottunk fel a barlangba, ami a következő feladat megoldását rejtette. Utána elindultunk az aznapi bivakba, Assaba. Gyorsan leellenőriztük a kocsikat és alvás, mert reggel hatkor indulunk.

Assa – Smara

Az aknamezők miatt ezt a napot még világosban kellett befejeznünk. Az első órában kemény piszten, homokos folyómegrekben haladtunk 110-es átlagsebességgel. Utána megakadtunk két feladat megoldásánál. Sajnos dolgavégezetlenül folytattuk utunkat egy óra elteltével. De ezzel nem voltunk egyedül. Egész nap igyekeztünk a gyors tempót megtartani, hogy még világosban érjünk az aszfaltra Smara előtt. Egy impozáns kiszáradt sóstóban csináltunk néhány szép képet és folytattuk utunkat benne további 5 km-en át. Mikor a sáros rész előtt jobbra fordultunk volna egy felborult versenyautót láttunk meg. Az egész csapat természetesen megállt. Gabóca, mint profi nővér megvizsgálta mindhárom balesetet szenvedett csapattagot. Szerencsére semmi komolyabb sérülés nem volt, csak néhány karcolás. Mivel a pickupról a borulást követően leszakadt a laminát platódoboz és a tetőcsomagtartó, ezért a csapat holmiját autóinkra raktuk fel. Szerencsére a késlekedés ellenére is még napnyugta előtt a táborba értünk. Ott leadtuk a srácoknál a holmijukat, majd kocsijaink és önmagunk karbantartásába kezdtünk. Kedvenc áldomásunk, a "dobré osvěžení" (jó felfrissülést) sokadik felhangzása után, asztalunkhoz további szlovák, magyar és holland csapatok csatlakoztak és sok „dobrrrjééé ošžvjeetijení“ felkiáltás mellet hajnal kettőig szórakoztunk. (fordító megjegyzése - Bútor is tudna erről mesélni, bár Gabóca mellett nem csodálom) Megtehettük, mert másnap egy hosszú, de könnyű szakasz várt ránk Smaraból Layonnen keresztül a 750km messze lévő Tropic of Cacer, vagyis Ráktérítő felé az Atlanti óceán partjára.

Smara - Tropic of Cancer

Az út fárasztó volt, de nem túl érdekes. Talán  két pontot érdemes említeni. Az egyik, mikor egy betűt kerestünk egy hajóroncson a patron. Az volt a vicc, hogy aki meg akarta fejteni a feladatot, annak be kellett mennie a vízbe és bár kezdődött az apály, így is a hajó körül 1-2 méter mély víz volt. Csináltunk mégnéhány szép képet, segítettünk András 504-es Peugeotját kiásni a homokból, utána elindultunk Dakhla felé. A végén még egy mentőakciónk volt. Az út mellett, immár sötétben állt Dr. Kőnig János quadja. A lerobbant quad okozta a problémát. Végül egyik autónkról leszedtük a pótkereket és a quad első tengelyét az ütközőnk magasságában hozzáerősítettük a H2-hez. Utána ez a kocsi lassan, egy másik által követve elindult az esti táborba, ami innen még 170 km-re volt. A quadmentők: Jestřáb – Háša és Beránek – Sobotka (109 és 112). A quad vezetője pedig beült hozzánk és elindultunk a maradék három feladatot megoldani. Egy ideig megpróbáltuk már sötétben megkeresni a forró forrásokat, de az idő ment és jobbnak láttuk az off-road szakaszt befejezni. Éjjel egy körül hajtottuk álomra fejeinket.

Tropic of Cancer – Bou Lanoar

A reggeli eligazításon, hajnali ötkor többek között csapataink is megkapták a "Nap hőse" díjat. A díjazott csapatokat őszinte taps várta a reggeli eligazításon. Utána kocsijainkba pattantunk és a lehető leggyorsabban elindultunk a Mauritán határ felé. A bürokratikus papirozás után kb 2,5 óra alatt az elsők között értünk át Mauritániába. Az célbaérés két feladat megoldásával gond nélkül ment.

Most vár ránk a legnehezebb rész.... meglátjuk mi lesz, megpróbálunk majd friss hírekkel szolgálni.
Míla Janáček
Nouadibou, Mauretánia 25. 1. 09, 18:00h, 25 st.C :-)