Az Ózd Bamako Express csapatból ezúttal Borbás Péter jelentkezett be telefonon. A másik két telefon már megmakacsolta magát, a műholdast pedig még nem akarják túráztatni.
A tegnapi napon volt az ért össze előszőr az indulás óta a túra és a versenyútvonal. A Csillagok háborúja Tattooine bolygójának díszletei közé egész este folyamatosan érkeztek a járművek.
Az ózdiak hiányolták a szervezőket, akiktől jó lett volna információkat kapni a futam állásáról, esetleg egy rövid eligazítást kapni. Sajnos nem sikerült találkozniuk senkivel. Hiányolták a mentőautókat is, a táborhelyen nem látták egyik kísérőorvost sem. Nem mintha a rezidens Doki miatt bármi igényük lenne rá, mégis örültek volna a biztosítás látványának.
A táborhelyen bár találkoztak a Vörös Csepellel, de mire odaértek a legénység már aludt, reggel pedig már továbbindultak mielőtt felkelhettek volna. Sebaj napközben úgyis összefutnak. Az éjszaka hidege ellen a csapatok jelentős része alkoholos kezeléssel védekezett több-kevesebb intenzitással és eredménnyel.
A Kuzin team kis késéssel futott be az ózdiak mellé. Komolyabb gondjuk szerencsére nem adódott, de Péter és Attila diagnosztizált egy kicsit kotyogó belső gömbfejet a kormányműben. Komoly gond nem lesz belőle és mivel az ózdiak rendelkeznek tartalék alkatrésszel legfeljebb megejtenek egy cserét.
A sátrazás didergősre sikerült, nem csak napközben volt elég hűvös útközben, de éjszakára, mint azt Rejtő regényeiből mindenki tudhatja, ez még tovább is hűlt. Ködös, mindent beborítóan párás, esős időben éjszakáztak és eddig ez az idő maradt is.
Jelenleg dél felé haladnak, a GPS szerint 528 km van előttük a következő táborhelyig a Ráktérítőnél. A Nyugat-Szaharai részen komoly katonai jelenléttel találkoztak, Mirage-ok repkednek a fejük felett, tankok, géppuskafészkek, bunkerek és természetesen ellenőrzőpontok bukkanak fel lépten-nyomon.
Próbálnak ma jelentkezni, ha lesz térerő, vagy röviden műholdas telefonon keresztül.
